Tartalom
Amikor subwoofervásárlásra kerül a sor, sokan megijednek, megnyitják a YouTube-ot az ezernyi tutorialjával, és elvesznek a felesleges információk tengerében. Valójában a döntés sokkal egyszerűbb: két-három jól feltett kérdés után magadtól is tisztán látod, mire van szükséged. Először nézzük meg, mire való egy subwoofer, aztán lépésről lépésre végigvesszük a valóban fontos döntéseket.
Mire való a subwoofer?
A subwoofer a mély frekvenciákra szakosodott hangszóró: a hangspektrum alsó részét szólaltatja meg akkora erővel, amilyet a hagyományos hangfalak nem érnek el. Vele a basszus mélyebb és feszesebb lesz. Nélküle sok rendszerből nemcsak az erő hiányzik, hanem a tisztaság is.
A tisztaság elsőre furcsán hangzik, de egyszerű a magyarázata. Ha subwoofert adsz a rendszerhez (főleg egy aktívat), a fő hangfalak wooferének membránja már nem küzd ide-oda a mély frekvenciákért, így a középtartomány tisztábban és átláthatóbban szól. A rendszer dinamikatartománya nő, a hangzás szabadabbá és erőteljesebbé válik, a középfrekvenciák pedig visszanyerik azt az átláthatóságot, amit elvesztettek, amikor minden ugyanazon a hangszórón ment keresztül.
Aktív vagy passzív subwoofer?
Itt jön az első elágazás. Az aktív (vagyis erősített) subwoofernek saját meghajtása van: az erősítő be van építve a ládába. Bedugod a konnektorba, egyetlen kábelen jelet adsz neki, és már szól is. Könnyű beüzemelni, egy subwooferes rendszerekben működik a legjobban, és éppen ezért a szobán belüli elhelyezése többet számít.
A passzív subwoofernek külső meghajtás kell: egy erősítő vagy receiver, amely teljesítményben és impedanciában illik hozzá. Ez a megoldás nagyobb helyiségekben előnyös, ahol több subwooferre is szükség lehet, valamint a nulláról tervezett házimozi-installációknál. A stúdiókban és a mai házimozikban azonban az aktív subwoofer a legnépszerűbb.
| Kritérium | Passzív subwoofer | Aktív subwoofer |
|---|---|---|
| Ár | Általában olcsóbb, kevesebb alkatrész van benne | Általában drágább, a beépített erősítést is megfizeted |
| Tápellátás | Kevesebbet fogyaszt, és nem kell konnektor a közelébe | Többet fogyaszt, és konnektor kell a közelébe |
| Kábelezés | A kábelek a teljesítményt és a jelet is viszik, ezért jó minőségű, nehezebben elrejthető kábelek kellenek | Egyetlen jelkábel (lehetőleg szimmetrikus), nagyon egyszerű telepítés |
| Erősítés | Az erősítő adataihoz kell igazítani, különben nem lesz elég erő, és a nagyobb teljesítmény többe is kerül | Az erősítő már a dobozban van, nem kell hozzá nagy teljesítményű receiver |
| Hol ideális | Nagy helyiségek, több subwooferes installációk | Egy subwooferes rendszerek: stúdió, nappali, kis és közepes színpadok; a szobán belüli elhelyezés többet számít |
Az aktív subwoofer egyetlen igazi „ára” a hátlapon lévő kezelőpanel: első ránézésre a sok gomb és kapcsoló ijesztő lehet. A kézikönyv a barátod – most az egyszer tényleg érdemes elolvasni.
Zárt vagy bass-reflex subwoofer?
Ez a leggyakoribb kérdés, amikor valaki subwoofert keres. A zárt (más néven hermetikus) subwoofer ládája teljesen zárt, és a belső levegő összenyomódása is részt vesz a mély frekvenciák visszaadásában. A bezárt levegő csillapításként fékezi a membrán mozgását, így minden hang egyenletesen szólal meg: egyszerű felépítés, jobb tranziens válasz, mély, pontos basszus, utánzengés nélkül.
A bass-reflex (reflexnyílásos) subwoofer egy nyíláson át kivezeti a membrán hátoldalán keletkező hullámot, és hozzáadja az elöl megszólaló hanghoz. Az eredmény erősebb basszus ugyanakkora erősítéssel: a hatásfok-nyereség miatt kisebb erősítő is elég, mint egy hasonló méretű zárt ládánál, ugyanakkora hangnyomáshoz. A reflexnyílás általában kör alakú, és egyes modellek két vagy több nyílást használnak, éppen azért, hogy a leadott energiát és a basszus szobabeli viselkedését finomhangolják.
Hogyan válassz: fontos paraméterek
1. Frekvenciaátvitel
A „mélymerülés” kulcsparamétere: milyen mélyre megy le a subwoofer – magyarán szólva mennyire mozgatja meg a belső szerveidet. Az emberi fül nagyjából 20 Hz-ig hall, de azok a subwooferek, amelyek ezt valóban elérik, általában drágák.
Miért ilyen nehéz lemenni 20 Hz-re? Nézz meg bármelyik hangfalat: a tweeterek mind kicsik, a wooferek mind nagyok. A tweeternek könnyűnek kell lennie, hogy gyorsan tudjon rezegni, mint a kolibri szárnya. A woofer pedig a hang egy egyszerű törvénye miatt nagy: minél mélyebb a frekvencia, annál több levegőt kell megmozgatni ugyanakkora hangerőhöz. 80 Hz-ről 40 Hz-re négyszer annyi levegő kell, 40 Hz-ről 20 Hz-re még egyszer négyszer annyi – összesen tizenhatszor több.
Egy példa egészen kevés matekkal, hogy ne maradjon kétség. Egy zárt dobozos, 5,25 colos woofer 100 dB-t ad le 80 Hz-en, 12,5 mm-es membrán-kitéréssel. Ahhoz, hogy ugyanez az egység 100 dB-t adjon 20 Hz-en, a membránnak 200 mm-t kellene megtennie – óriási kitérés. Ezért kerül a „valódi” 20 Hz egy vesédbe, és a legtöbbször nincs is rá szükséged.
2. Maximális hangnyomás
A maximális hangnyomás (SPL) azt mutatja meg, milyen hangosan tud szólni a subwoofer. Többet számít, mint gondolnád: az emberi fül kevésbé érzékeny a mély frekvenciákra, ezért komoly hangnyomás kell ahhoz, hogy a basszus valóban jelen legyen. Konkrét viszonyítási pontnak: a lenti ajánlásokban szereplő FBT színpadi subwoofer maximális hangnyomása 136 dB.
3. Membránméret
Az általános szabály: nagyobb membránnal könnyebb mélyebb basszust elérni. Stúdióba és otthoni hallgatáshoz 8-10 coltól felfelé ajánljuk, ez elég a kompakt monitorokhoz és az átlagos szobákhoz. Hangosításnál a 12 és 15 colos modellek a kis és közepes eseményeket fedik le, a 18 colos pedig az alapformátum ott, ahol a közönségnek éreznie is kell a basszust, nem csak hallania. Ha pedig kalandoznál, és a stúdió költségvetése engedi, ott a két egyforma subwoofer lehetősége is (sztereó basszusrendszer).
Mire használod: stúdió, otthon vagy színpad?
Hogy melyik kategóriából válassz, az a felhasználástól függ, nem a márkától. Zenei produkcióhoz a stúdió subwooferek közül nézelődj: ezek a meglévő monitorok alá kerülnek, és az aluláteresztő szűrővel finoman illeszthetők; a monitorválasztásról külön útmutatót írtunk. Filmhez és zenéhez a nappaliba a Hi-Fi subwoofereket nézd. Színpadra és rendezvényekre a szokásos választás az aktív subwooferek kategóriája, a nagy, több subwooferes installációk pedig passzív subwooferekből és a hozzájuk illő erősítésből épülnek. Ha az egész rendszert most építed, nem csak a basszust, a hangfalakról és erősítésről szóló útmutatónk mindent az alapoktól vesz végig.
Ajánlásaink
Három javaslat, egy-egy a leggyakoribb felhasználási területekre. A lenti kártyákon az ár és a készlet mindig naprakész, subwoofereknél pedig a készlet gyorsan jön-megy – a kártya mindig az aktuális helyzetet mutatja, nem azt, ami az útmutató írásakor volt. Mindhárom aktív subwoofer, a fent kifejtett okból: kicsomagolod, bekötöd, és már szól is.
Stúdióba a Presonus kompakt subwoofere: 8 colos üvegszál-kompozit woofer, amely úgy egészíti ki a kompakt monitorokat, hogy nem nyomja el őket. Az állítható aluláteresztő szűrő (50-130 Hz) megszakítás nélküli átmenetet ad a monitorok felé, a kapcsolható 80 Hz-es felüláteresztő szűrő tehermentesíti a szatelliteket a mély frekvenciák alól, a TRS és RCA be- és kimenetek mellett pedig vezeték nélküli Bluetooth-bemenet is van.
Hangosításra az LD Systems 18 colos aktív subwoofere: 600 W RMS D osztályú erősítés és DynX DSP feldolgozás négy előre beállított üzemmóddal, vagyis három hangváltási ponttal (crossover) és egy kardioid móddal. Legfeljebb 10 méternyi késleltetés állítható be rajta, hogy a rendszer többi részéhez igazítsd, a ládája pedig 18 mm rétegelt lemezből készült – útra tervezték, nem kirakatba.
És akinek a csúcskategória kell: az FBT 18 colos aktív subwoofere, 1200 W RMS digitális, D osztályú erősítéssel és 136 dB maximális hangnyomással. Az M20 peremes foglalat révén egy külön megvásárolható hangfaltartó rúdon hangfalat tehetsz fölé, így egy subból és egy hangfalból komplett, kompakt rendszert építesz. Számokkal az asztalon mondjuk: az összes subwoofer közül ez hozta a legnagyobb bevételt – aki ezt választja, pontosan tudja, mit vesz.
Következő lépés
Ha két változat között ingadozol, írj nekünk: add meg a szoba vagy a terem méretét, a meglévő hangfalaidat, és hogy milyen zenét hallgatsz vagy játszol – konkrét választ adunk, nem csak egy linklistát.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az aktív és a passzív subwoofer között?
Az aktív subwoofernek beépített erősítője van: bedugod a konnektorba, egyetlen kábelen jelet adsz neki, és már szól is – ezért stúdióba és otthonra ez a szokásos választás. A passzívhoz külső erősítő kell, amely teljesítményben és impedanciában illik a hangszóróhoz. A passzív megoldás a nagy installációknál lesz érdekes, ahol több subwoofert vezérelsz egyetlen helyről.
Mekkora subwoofert válasszak: 12, 15 vagy 18 col?
Stúdióba és otthoni hallgatáshoz általában elég a 8-12 col; hangosításnál a 12 és 15 colos modellek a kis és közepes eseményeket fedik le, a 18 colos pedig az alapformátum ott, ahol a basszust fizikailag is érezni kell, nem csak hallani. A mögöttes szabály: minél nagyobb a membrán, annál könnyebben megy le mélyre, és annál több levegőt mozgat.
Milyen subwoofert válasszak otthonra, és milyet színpadra?
Otthonra és házimoziba Hi-Fi vagy stúdió subwoofert keress: kompakt, állítható hangerővel és aluláteresztő szűrővel, amelyet a fő hangfalakhoz igazítasz. Színpadra hangosítási subwoofer kell, 15 vagy 18 colos hangszóróval, nagy hangnyomással és szállítást bíró ládával. A kettő nem váltja ki egymást: egy stúdió sub nem visz el egy bulit, egy színpadi sub pedig túlzás a nappaliban.
Hogyan csatlakoztassam a subwoofert a rendszerhez?
Aktív subwoofernél a jel közvetlenül a subba megy (szimmetrikus kábelt ajánlunk), és a beépített aluláteresztő szűrő dönti el, meddig szól a sub. Sok modellnek felüláteresztő szűrővel szűrt kimenete is van a fő hangfalak felé, hogy azok már ne kapjanak mély frekvenciákat. Passzív subwoofernél a kapcsolat az erősítőn vagy egy crossover processzoron keresztül jön létre, amely elosztja a jelet a sub és a rendszer többi része között. Ha pedig otthoni AV receiverből indulsz ki, használd annak dedikált subwoofer-kimenetét.
Mindenképp szükségem van subwooferre?
Nem feltétlenül. Ha a hangfalaid vagy a monitorjaid elég mélyre mennek ahhoz a zenéhez, amit hallgatsz vagy készítesz, nyugodtan maradhatsz subwoofer nélkül. Akkor válik szükségessé, amikor érzed, hogy hiányzik a mély tartomány: elektronikus zene keverésénél, filmnézésnél vagy olyan hangosításnál, ahol a basszust érezni is kell. A kevésbé nyilvánvaló nyereség, hogy tehermentesíti a fő hangfalakat a mély frekvenciák alól, így a középtartomány tisztábban szól.
Mit jelent a zárt és a bass-reflex subwoofer?
A zárt subwoofernél a láda teljesen zárt: kontrolláltabb, pontosabb basszus és jó tranziens válasz. A bass-reflex (reflexnyílásos) subwoofer egy nyíláson keresztül a membrán hátoldali energiáját is hozzáadja az elülső hanghoz, így erősebb basszust kapsz ugyanakkora erősítőteljesítménnyel. Ahol a pontosság számít, ott gyakran a zártat választják; ahol a hatásfok és a hangnyomás, ott a bass-reflexet.
