Hogyan válassz MIDI kontrollert? A digitális hang elérhetőbbé tette a zenei produkciót – a MIDI kontroller a fizikai kapcsolat közted és a digitális audio-munkaállomásod között.
Mi az a MIDI?
A MIDI (a „musical instrument digital interface” rövidítése) a digitális hang melléktermékeként született. A MIDI kontrollerek bináris adatokkal írják le azokat a paramétereket és bemeneteket, amelyeket egér nélkül is állíthatsz.
Ilyen paraméter a hangmagasság, a tempó és sok más vezérlés. A különböző MIDI kontrollerek eltérő funkciókat kínálnak, de vannak közös paraméterek, amelyek a legtöbb kontrolleren megtalálhatók.
A MIDI a hangjegyeket olyan digitális adatokká alakítja, amelyeket a számítógép és más digitális eszközök olvasni és feldolgozni tudnak.
Mire használhatsz egy MIDI kontrollert?
Ahelyett, hogy egérrel és számítógépes billentyűzettel keresgélnéd, kattintgatnád és vinnéd be a hangokat és parancsokat a DAW-ba, a MIDI kontroller egy többnyire egyszerű felületet ad ugyanerre. Ezekkel a MIDI-eszközökkel a DAW paramétereit potméterekkel, faderekkel és gombokkal vezérelheted.
Kell egyáltalán MIDI kontroller?
Őszintén: nem. Nem kötelező. De leegyszerűsíti a munkafolyamatot, és sokkal élvezetesebbé és gyorsabbá teszi a digitális zenekészítést! Amit MIDI kontrollerrel 10 perc alatt beprogramozol, az egérrel akár egy egész órát is igénybe vehet.
Miért használj MIDI kontrollert?
A MIDI kontrollerek több okból is ennyire népszerűek.
Először is, a MIDI-fájlok igen kicsik – sokkal kisebbek, mint a digitális audiofájlok. Ez azt jelenti, hogy a számítógép gyorsabban dolgozza fel őket.
Másodszor, a MIDI-fájlokkal közvetlenül, játszva alakíthatod a zenédet. Legyen szó MIDI billentyűzetről vagy pad kontrollerről, a kontrollerekkel dallamokat és akkordokat játszhatsz be a piano rollba.
Ráadásul a MIDI kontrollerrel gördülékenyen navigálhatsz a DAW-ban. Nem lesz többé szükséged az egérre és a számítógép billentyűzetére!
A MIDI kontrollerrel például vezérelheted a csatornák hangerejét, a panorámát (panning), az effektparamétereket – wet/dry arány, rezonancia, attack és release idő – és még sok mást.
A MIDI kontrollert ÉLŐ helyzetekben is használhatod.
Kis műszaki szótár:
Mi az a MIDI aftertouch?
Amikor lenyomsz egy billentyűt, nyomást fejtesz ki. A kontroller a billentyű/kezelőszerv lenyomása után, a nyomva tartás ideje alatt is küldi a megfelelő adatokat. Ezt az adatot hívják aftertouchnak!
Kétféle aftertouch létezik.
A leggyakoribb a channel aftertouch. Ez az összes billentyűre egyszerre kifejtett nyomás mértékét jelenti egy adott pillanatban.
A polifonikus aftertouch ezzel szemben hangonként – minden egyes hangra külön – működik. A polifonikus aftertouchot továbbító MIDI-üzenet a hang sorszámát és a nyomás mértékét is tartalmazza, míg a channel aftertouch üzenete csak a nyomás mértékét.
Mi az a velocity (leütés-érzékenység)?
A leütés-érzékenységnek köszönhetően a számítógép/DAW reagál arra, milyen erővel és sebességgel ütöd le a billentyűt.
Egy finom leütés halkabb, egy erősebb leütés hangosabb hangot ad. Röviden: a leütés-érzékenység teszi lehetővé, hogy a virtuális hangszereken úgy játssz, mint egy igazi hangszeren.
Mik azok a velocity görbék?
A legtöbb MIDI kontroller gyárilag beállított velocity görbékkel, előre definiált presetekkel rendelkezik.
A velocity görbék választható leütési karakterisztikák. Bármilyen erővel ütsz is le, a kiválasztott görbe a rá jellemző, előre meghatározott velocity értéket küldi.
MIDI 2.0 vagy MIDI 1.0
A MIDI 1.0-ban a kommunikáció egyirányú: a kontrollertől a számítógép felé.
Ez azt jelenti, hogy minden új kontrollert kézzel kell beállítanod: ki kell választanod a billentyűzet által használt MIDI-csatornát, „aktiválnod” kell a kezelőszerveket, és sok más olyan dolgot elvégezned, amit szívesen rábíznál az automatikára.
A MIDI 2.0 kétirányú kommunikációt kínál. Így a számítógép és a kontroller párbeszédet folytathat egymással, sőt, két vagy több, ugyanahhoz a rendszerhez csatlakoztatott MIDI kontroller is kommunikálhat egymással.
Mire figyelj, ha MIDI kontrollert vásárolsz?
Méret
A MIDI billentyűzetek különböző méretben kaphatók, általában 25, 37, 49, 61 vagy 88 billentyűvel.
Hogy hány billentyűre van szükséged, az a felhasználástól függ. Számít, hogyan játszol. A 25 billentyűs MIDI kontroller sok producernek elég, aki sample-öket indít vagy egy basszusmenetet játszik be. Egy zongorista viszont, aki két kézzel, több oktávon játszik, jobban jár a 61 vagy 88 billentyűs kontroller hangterjedelmével.
Hogyan zenélsz, mi a rutinod?
Ha klasszikus zenei háttérrel érkezel, egy kis, 25 billentyűs kontroller korlátozó lehet. Nézz nagyobb, szélesebb hangterjedelmű billentyűzeteket, és érdemes lehet félsúlyozott vagy súlyozott billentyűzetet választanod a lehető legnagyobb kifejezőerőért.
Lo-fi vagy hip-hop producernek tartod magad, akinek főleg az a fontos, hogy a sampler dobjai jól swingeljenek? Keress beépített, leütésérzékeny dobpadokkal felszerelt billentyűzetet, vagy vegyél külön pad kontrollert. Az érzékeny padok kiválóak groove-ok bedobolására és a számítógépes hangminták és samplerek kipróbálására.
Melyik DAW-t használod?
A MIDI kontrollerek túlnyomó többsége bármelyik digitális audio-munkaállomással (DAW) működik, így nem kell aggódnod, hogy kompatibilis-e az Ableton Live-val, a Logic Próval, a Pro Toolsszal stb.
A hardvergyártók és a szoftverfejlesztők együttműködésének köszönhetően azonban egyes kontrollereket bizonyos DAW-khoz optimalizáltak. Ezekhez kiegészítő szoftver és firmware jár, hogy a DAW-val a kommunikáció még inkább plug and play legyen.
Érdemes tehát előre utánanézni, hogy az adott kontroller kompatibilis-e az általad használt DAW-val.
A billentyűzet súlyozása
A MIDI billentyűzetek billentyűi három kategória egyikébe tartoznak: szintetizátormechanika (súlyozatlan), félsúlyozott és teljesen súlyozott. Hogy pontosan milyen a billentyűk érzete, kategóriától függetlenül gyártónként eltér. Egyik sem feltétlenül jobb a másiknál – csak más-más felhasználásra valók.
