Tartalom
- 1Fa vagy réz: hogyan oszlanak meg a fúvós hangszerek
- 2Gyerekeknek és iskolába: furulya, nem fuvola
- 3A hagyományos román fluier (pásztorfurulya)
- 4Kezdő szaxofon: a legkönnyebben megszólaltatható „komoly” hangszer
- 5Klarinét: megfizethető belépő a nádnyelves hangszerek családjába
- 6Fuvola: nád nélkül, türelemmel az első hangokig
- 7Trombita: röviden a rézfúvósokról
- 8Mire lesz még szükséged a hangszer mellett
- 9Következő lépés
- ?Gyakori kérdések
„Milyen fúvós hangszert válasszak?” – ezt a kérdést két nagyon eltérő formában kapjuk. Az első a szülőktől érkezik: a gyereknek kell hangszer az iskolába, vagy egyszerűen csak kipróbálna valami újat. A második a tinédzserektől és felnőttektől, akik már eldöntötték, hogy szaxofont, klarinétot, fuvolát vagy trombitát szeretnének, de nem tudják, melyik modellel kezdjenek. Az útmutató mindkét helyzetre választ ad, mert a két út már az első lépésnél elválik.
Egy fontos dolog az elején: a fúvós hangszereknél az „olcsót veszünk, aztán meglátjuk” hozzáállás többe kerülhet, mint gondolnánk. Egy pontatlan mechanikájú vagy hamisan szóló hangszer nem bocsát meg: a kezdő nem tudja eldönteni, hogy a hiba benne van-e vagy a hangszerben, és ez pont akkor veszi el a kedvet, amikor eldől, hogy a hobbi megmarad-e. Az ebben az útmutatóban ajánlott modellek azok közül kerülnek ki, amiket évről évre eladunk, nem csak papíron tűnnek jónak. Ugyanez igaz a használt hangszerekre is: ha nincs, aki ellenőrizze a párnákat, parafát és a mechanikát fizetés előtt, a spórolás egyetlen javításon elúszhat.
Fa vagy réz: hogyan oszlanak meg a fúvós hangszerek
Minden fúvós hangszer két családba sorolható, attól függően, hogyan keletkezik a hang. A fafúvós (woodwind) hangszereknél a levegőt vagy egy rezgő nád (pl. szaxofon, klarinét), vagy egy éles perem (pl. fuvola, furulya) hozza rezgésbe. A rézfúvósoknál (trombita, kürt, harsona) a hangot az ajkak hozzák létre, amelyek a fém fúvókában rezegnek. A fuvola – talán meglepő módon – szintén „fafúvós”: a hangképzés számít, nem az anyag.
Kezdők számára ez a felosztás gyakorlati jelentőséggel bír. A nádnyelves hangszereknél egy fogyóeszközzel is számolni kell (a nádat rendszeresen cserélni kell), viszont az első hangok viszonylag gyorsan megszólalnak. A rézfúvósoknál nincs nád (csak néhány csepp szelepolaj időnként), viszont az ajkaknak napi edzés kell a stabil hangképzéshez. Fuvolánál pedig az első napok azzal telnek, hogy megtaláljuk a megfelelő fújási szöget. Egyik sem nehéz önmagában: csak más, és jó, ha előre tudod, mire vállalkozol.
Gyerekeknek és iskolába: furulya, nem fuvola
A magyarban a furulya és a fuvola nevét sokan keverik, pedig két külön hangszer, ezért tisztázzuk: a furulya az egyenes, iskolából ismert hangszer – függőlegesen tartják, és közvetlenül a fúvókájába fújnak; a fuvola a zenekari hangszer, amit keresztben tartanak. A harmadik rokon hangszer a hagyományos román fluier (román pásztorfurulya), a hatlyukú népi hangszer – erről lentebb lesz szó. Az iskolába szinte mindig C-hangolású szoprán furulya kell.
A furulya a legjobb első fúvós hangszer az iskolán kívül is: egy 5-6 éves gyerek is kényelmesen tartja, ujjaival lefogja a hangnyílásokat, közben légzést, koordinációt és kottaolvasást tanul, a befektetés pedig minimális. A legkelendőbb fúvós hangszereink nem a szaxofonok, hanem épp ezek az iskolai furulyák: évente több mint kétszáz darabot adunk el.
Az egyetlen valódi döntés a fogásrend. A Yamaha YRS-23, amit iskolába leggyakrabban ajánlunk, német fogásrendű: az F hang kényelmesebb pozícióban van, ezért sok iskola ezt kéri. Ha a tanár barokk fogásrendet használ, akkor a Yamaha YRS-24B a megfelelő, szintén megfizethető áron, dupla lyukakkal a C-Cisz és a D-Disz hangokhoz; a barokk fogásrend az, amit általában továbbtanulásnál is használnak a zeneiskolában. Vásárlás előtt érdemes rákérdezni a tanárnál – egy tíz másodperces kérdés, ami megspórol egy későbbi cserét.
Mindkét modell ABS műgyantából készül, így szinte elpusztíthatatlan az iskolatáskában, és könnyen tisztítható. Ha viszont melegebb, fás hangzást szeretnél, a Gewa C-Sopran egy német fogásrendű, juharfából készült furulya, kétrészes, tokkal, tisztítóval és fogástáblázattal; a fa csak egy kis extra gondoskodást igényel: játék után szárítani kell, és eleinte fokozatosan hozzászoktatni a nedvességhez. Ez volt az elmúlt év legkelendőbb furulyája nálunk, ezért gyakran „rendelésre” státuszban van: a következő tételt már megrendeltük a beszállítótól, a termékoldalon mindig látható az aktuális helyzet. Ha az iskolai határidő szoros, a fent említett YRS-23 azonnal megoldja a problémát.
A hagyományos román fluier (pásztorfurulya)
Ha inkább a román népzene – a doinák (román népi dallamok) és a táncdallamok – vonz, nem a zenekar, a hagyományos román fluier önálló hangszer, nem játék. Évente körülbelül száz Hora pásztorfurulyát adunk el, a készleten lévő modell Reghinben, akácfából készül: hat lyuk, D-dúr hangolás, 28,5 cm hosszú. A román népi repertoár nagy része D-dúrban szól, ezért ez a legkézenfekvőbb első hangszer ebben a műfajban.
Ugyanebben a kategóriában, de más népzenei hagyományból: az ír típusú fémfurulyák (tin whistle). A Gewa Flageolet C, C hangolásban, műanyag fúvókával, a mi kínálatunkban elérhető, ha inkább az ír zene vonz, mint a doinák.
Kezdő szaxofon: a legkönnyebben megszólaltatható „komoly” hangszer
A szaxofonnak nehéz hangszer híre van, pedig nem érdemli meg: a „komoly” fúvósok közül ezen lehet a leggyorsabban telt hangokat játszani. A nád sokat segít, a mechanika logikus, a repertoár – fúvószenekartól a jazzig és popig – motiváló. Kezdéshez szinte mindenki az alt szaxofont ajánlja Esz-ben. A szoprán szaxofon tiszta intonációja kezdőknek még nehéz feladat, a tenor pedig egyszerűen túl nagy és nehéz egy gyerekkéznek.
Az évek óta bevált tanuló modellünk a Yamaha YAS-280: messze a legkelendőbb szaxofonunk, csak az elmúlt évben 42 darabot adtunk el belőle. Az aktuális verzió megerősített nyakrögzítéssel, állítható hüvelykujjtartóval, magas Fisz-billentyűvel és H/Cisz-kombinációval rendelkezik, ami megkönnyíti a mély regisztert. A dobozban Yamaha 4C fúvóka, nyakpánt és parafazsír, valamint hátizsákpántos puhatok található – nem elhanyagolható, ha hetente viszed órára.
A kezdéshez a megfelelő életkor inkább a fogazattól és a kézmérettől függ, mint a számtól: amikor az első maradó metszőfogak már kinőttek, és a gyerek kényelmesen eléri a billentyűket; ez általában 9-11 éves korban van. Addig a fent említett furulyás út nem elvesztegetett idő, hanem épp a legjobb előkészítés. A nád fogyóeszköz, nem hiba: alt szaxofon nádat már az első naptól érdemes rendelni a hangszerrel együtt.
Klarinét: megfizethető belépő a nádnyelves hangszerek családjába
A klarinét osztozik a szaxofonnal a nád használatán és az ujjak logikáján, de a belépő szintű modellek ára jóval alacsonyabb. A kezdő standard a szoprán klarinét B-ben, Böhm-rendszerrel, vagyis a szinte mindenütt használt francia billentyűrendszerrel.
A Parrot 7401 S, az elmúlt év legkelendőbb klarinétja nálunk, pontosan ilyen: 17 ezüstözött billentyű, hat gyűrű, ABS test ebonit hatású felülettel. Kezdő hangszereknél az ABS előny, nem szégyen: nem reped meg a hőmérséklet-ingadozástól, ahogy a fa megrepedhet, és bírja a mindennapos szállítást. A szett teljes: fúvóka, nádszorító, védőkupak, egy nád és tok – az első hangokhoz minden benne van. Az egyetlen nád viszont kevés: érdemes rögtön két-három tartalékot is venni, hogy ne akadj el, amikor az első elhasználódik. Kezdéshez puha nádat válassz (a tanárok általában 1,5-2 erősséget javasolnak), később lehet erősebbre váltani; a választékot a B-klarinét nádak között találod.
Fuvola: nád nélkül, türelemmel az első hangokig
A fuvola a zenekar és a klasszikus repertoár felé vezető út, és a „komoly” fúvósok közül a legegyszerűbb a karbantartása: nincs nád, csak a hangszer és a gondoskodás. Ennek ára a kezdet: az első napok azzal telnek, hogy megtaláld a hangképzést, a fuvolafej nyílása fölé fújva, és a haladás lassabbnak tűnhet, mint szaxofonnál. Aki átlendül az első két-három héten, egy könnyen hordozható, lakásban a szaxofonnál vagy trombitánál diszkrétebben gyakorolható hangszert kap, amelynek dallamvonala az egyik legszebb.
Tanuláshoz a Yamaha YFL-212-t ajánljuk: C-fuvola, zárt billentyűkkel és eltolva elhelyezett G billentyűvel (offset G), mindkettő a kezdő kéznek kényelmes, plusz E-mechanika, ami az egyik legnehezebb magas hangot könnyíti meg. Ezüstözött alpakka test, kemény tokkal. A modell jelenleg nálunk készlethiányos, de a következő tételt már megrendeltük a beszállítótól – a termékoldalon mindig látható az aktuális állapot.
Trombita: röviden a rézfúvósokról
A trombitánál a hangot az ajkak hozzák létre, nem nád, így a kezdés is más: kevésbé „azonnal megszólal”, inkább rendszeres, rövid gyakorlás kell. Napi tíz perc többet ér, mint heti egy óra, mert az ajkak izomzata pont úgy fejlődik, mint a sportban. Jó hír: nád helyett csak szelepolaj kell, egyszerű mechanika három szeleppel, és a hangszer bármelyik csomagtartóba befér.
A Parrot 6416 L, az elmúlt év legkelendőbb trombitája nálunk, B hangolású, aranyozott réz főcsővel, 122 mm-es tölcsérrel és rozsdamentes acél szelepekkel, átlátszó lakkozással. Fúvóka és tok is jár hozzá, így a kezdéshez szinte minden adott: csak egy kis üveg szelepolaj kell még, enélkül a mechanika pár nap után nehezebben jár.
Mire lesz még szükséged a hangszer mellett
Kevesebb dologra, mint gondolnád, de néhány kiegészítő tényleg fontos. Szaxofonhoz és klarinéthoz a nádak alapvető fogyóeszközök: mindig legyen két-három felváltva használatban, ne csak egy, amit addig használsz, míg el nem törik. A hangszer tisztítása nem opcionális: minden gyakorlás után a hangszeren áthúzott törlőkendő megelőzi a későbbi drága javításokat; mindent megtalálsz a fúvós karbantartó szerek között. A szaxofont szünetben állványra tedd, ne székre, és a heti utazásokhoz komoly tok vagy puhatok kell, ha a hangszerhez nem jár jó minőségű. A csomagban lévő fúvóka kezdéshez tökéletes, általában az első évig elég; haladó fúvóka csak akkor kell, ha már stabil a hangképzés, tanári javaslatra. Ugyanez igaz a trombita fúvókákra. Szaxofonnál egy nyakpánt vagy heveder a játékos méretéhez igazítva sokat számít a kényelemben.
Következő lépés
Ha már tudod, melyik hangszer érdekel, lépj be közvetlenül a kategóriájába: szaxofonok, klarinétok, fuvolák, trombiták vagy furulyák és pásztorfurulyák. Ha nem, írj nekünk: írd meg, hány éves a leendő zenész, milyen zene érdekli, és van-e már tanára, mi pedig konkrét ajánlást adunk, nem csak linklistát.
Gyakori kérdések
Milyen életkortól kezdhet el egy gyerek fúvós hangszeren játszani?
Furulyán már 5-6 évesen is bátran lehet kezdeni: a hangszer kicsi, könnyű, nem igényel erőt. Szaxofon, klarinét és trombita általában később, 9-11 éves korban jön szóba, amikor az első maradó metszőfogak kinőttek, és a kéz kényelmesen eléri a billentyűket vagy szelepeket. Ha fogszabályzót visel vagy hamarosan kapni fog, jelezd a tanárnak: trombitánál a fúvóka nyomása miatt egy ideig kényelmetlen lehet, szaxofonon és klarinéton kevésbé zavaró. Ez nem kőbe vésett szabály – a tanár, aki látja a gyereket, pontosan megmondja, mikor érdemes kezdeni, addig pedig a furulya fejleszti a légzést és a kottaolvasást, ami később közvetlenül hasznosul.
Mi a különbség a furulya, a fuvola és a román fluier között?
A furulya az iskolai hangszer: függőlegesen tartják, közvetlenül a fúvókájába fújnak, és gyorsan megtanulható. A fuvola zenekari hangszer: keresztben tartják, a hangot a nyílás fölé fújva hozzák létre, nem egy csatornás fúvókán keresztül. A hagyományos román fluier (pásztorfurulya) hatlyukú népi hangszer, a doinák és a román táncdallamok hangszere. Az iskolába szinte mindig C-hangolású szoprán furulyát kérnek.
Melyik fúvós hangszer a legkönnyebb kezdőknek?
Egyértelműen a furulya: ezért iskolai hangszer. A „komolyabbak” közül a szaxofonon lehet a leggyorsabban telt hangokat játszani, a klarinét kicsit több finomságot igényel, de olcsóbb a kezdés, a fuvolán a leglassabb a kezdet, viszont nincs nád, a trombita pedig szinte teljesen a rendszeres gyakorlástól függ. Hosszú távon egyik sem „könnyű”: néhány hónap után mindegyikhez kitartó gyakorlás kell.
Miért sípol a klarinét vagy a szaxofon az elején?
Szinte mindig a nád a hibás, nem a hangszer: túl kemény a kezdőnek, száraz, csorba vagy rosszul van a fúvókára helyezve. Először ellenőrizd, hogy a nád hegye egy vonalban van-e a fúvóka hegyével, és a nádszorító szorosan tart-e, játék előtt pedig nedvesítsd meg a nádat. Kezdéshez puha nádat válassz. Ha még így is sípol, általában túl erős a harapás – ilyenkor tanári segítség kell, nem új hangszer.
Meddig tart egy nád, és hány darabra van szükségem?
Egy kezdő heti néhány óra gyakorlással általában néhány hétig használ egy nádat; több gyakorlásnál kevesebb ideig. Jelei, hogy cserélni kell: tompa hang, nehezen szólal meg, vagy csorba a hegye. Legalább két-három nádat használj felváltva, és hagyd őket megszáradni játék után: így tovább bírják, mint egyetlen, folyamatosan használt nád.
Lehet rögtön szaxofonnal kezdeni, furulya nélkül?
Tiniknél és felnőtteknél igen, gond nélkül: ha a kor engedi, a szaxofon nagyon jó első hangszer. Kisgyerekeknél a furulya marad a javasolt út: nem azért, mert a szaxofon „tilos”, hanem mert egy hangszer, amit nem lehet kényelmesen tartani és lefogni, inkább elveszi a kedvet. A gyakorlati szabály egyszerű: legyenek meg az első maradó metszőfogak, és a kéz kényelmesen érje el a billentyűket – a tanár megerősíti, mikor jött el az idő.
Számít, ha balkezes vagy „nincs tüdeje”?
Nem. A fúvós hangszereket mindenki ugyanúgy tartja – nincs balkezes változat, és nincs is rá szükség. A hang nem nagy tüdőből, hanem légzésszabályozásból jön: egy gyereknek nem kell különleges tüdőkapacitás, az asztma sem kizáró ok – ezt az orvossal és a tanárral kell megbeszélni.
