Tartalom
- 1Melyik szintetizátor, melyik szakaszban
- 2Gyerek szintetizátor 3–6 éveseknek: mini billentyűk
- 3Szintetizátor 6–7 éves kortól: 61 nagy billentyű
- 4Szintetizátor billentésérzékeny billentyűkkel: a tanulás lépcsője
- 5A műszaki adatok, amelyek tényleg számítanak
- 6Hol legyen a szintetizátor – az elfelejtett szempont
- 7Mennyibe kerül egy gyerek szintetizátor
- 8Szintetizátor vagy digitális zongora?
- 9Következő lépés
- ?Gyakori kérdések
Kevés kérés ismétlődik nálunk olyan gyakran, mint a „gyerek szintetizátor”. A dobozon közben „keyboard” felirat áll, és szigorúan véve a szintetizátor a hangok megformálására szolgáló hangszer – ezen a szinten azonban mindkét név ugyanazt jelöli: billentyűs hangszert, beépített hangokkal, ritmusokkal és hangszórókkal. Beteszed az elemeket vagy csatlakoztatod az adaptert, lenyomsz egy billentyűt, és már szól is. A helyes választás nem a néven múlik, hanem két külön kérdésen: mekkora billentyűkre van szüksége a gyereknek most – és kellenek-e olyan billentyűk, amelyek érzik, milyen erősen ütöd le őket.
Azért fontos, hogy ez két külön kérdés, mert a válaszok máshonnan érkeznek. A billentyűk mérete az életkoron múlik: nagyjából 6 éves korig a kis kéz magához illő billentyűket kíván, 6–7 éves kortól pedig jön a váltás a normál méretű billentyűkre. A dinamika az órákon múlik: attól a pillanattól számít, amikor a gyerek tanárral tanul – akár 6 évesen történik ez, akár 11 évesen. Vegyük sorra, minden lépcsőhöz egy-egy konkrét modellel.
Melyik szintetizátor, melyik szakaszban
| Szakasz | Mit keresel | Az útmutató modellje |
|---|---|---|
| 3–6 év | 37 mini billentyű, valódi hangok, elemes működés | Yamaha PSS-F30 / PSS-E30 Remie |
| 6–7 éves kortól | 61 normál méretű billentyű, automatikus kíséret | Yamaha PSR-F52 |
| Amikor elkezdődnek az órák (legtöbbször 7–9 év) | 61 billentésérzékeny billentyű, USB-csatlakozás | Yamaha PSR-E383 |
Gyerek szintetizátor 3–6 éveseknek: mini billentyűk
Óvodáskorban a valódi, csak kicsinyített hangszer és a pusztán zajt keltő játék közötti különbség otthon, már a használat első napjaiban megmutatkozik. A Yamaha PSS sorozata pontosan erre az életkorra épül: 37 kicsinyített billentyű, amely természetes módon simul a kis ujjak alá, valódi hangok és több tucat felfedeznivaló ritmus, 1,5 kg alatti súly, működés elemről vagy USB-kábelről – plusz fejhallgató-csatlakozó.
A sorozatból a PSS-F30 az alapválasztás: egyszerűen kezelhető, a kettő közül az övé a gazdagabb hang- és ritmuslista (117 hang és 114 stílus), és minden megvan benne, ami 3–6 éves korban kell. A PSS-E30 Remie kifejezetten a legkisebbekre szabott változat: kevesebb hangja és stílusa van (46 és 28), cserébe kvízszerű játékmódot, dalokat és digitális Songbookot ad – tehát kevésbé felfedeznivaló hangszer, inkább irányított foglalkozás. Egyetlen kivételt jegyezz meg: ha egy 4–5 éves gyerek már most zongoraórákat kezd, a tanár normál méretű billentyűket fog kérni, ezért ugord át az alábbi két lépcsőt, és menj egyenesen a billentésérzékeny billentyűkről szóló szakaszhoz.
Két dolgot tegyél a listára már az első naptól. Egy: a PSS sorozatnál az adapter nem része a doboznak (a PSS-F30-nál például a kézikönyvet és egy USB-tápkábelt találsz benne), vedd hát meg külön, vagy készíts be négy AA elemet. Kettő: a hangerő. A szintetizátor közel van a gyerek füléhez, ezért a szintet – a hangszórón és főleg a fejhallgatóban – a szülő állítja be, nem a gyerek.
Szintetizátor 6–7 éves kortól: 61 nagy billentyű
Az iskolakezdésre a mini billentyűk elvégezték a dolgukat. Innentől a gyereknek a billentyűk megszokott szélességére van szüksége, hogy az ujjak az első pillanattól a helyes távolságokat szokják meg. A kezdő szintetizátorok szabványa a 61 billentyű, azaz öt oktáv – több, mint amennyit az első évek tankönyvei és darabjai kérnek. A zongorának 88 billentyűje van, 61 fölé viszont csak a haladó modelleknél lép az ember; addig a hiányzó 27 billentyű nem érződik.
Itt lép színre az a modell, amelyet kezdéshez messze a legtöbbször adunk el: a Yamaha PSR-F52. 61 normál méretű billentyűje, 136 hangja és automatikus kísérete van, amely egy egész zenekart tesz a gyerek dallama alá. Ez jót tesz a motivációnak – bár magánál a gyakorlásnál a tanárok többnyire kikapcsolt kíséretet kérnek. Van egy praktikus vonása is, amit a szülők értékelnek: az adapter a dobozban van, de elemről is működik, tehát nincs a konnektorhoz kötve. 2,8 kilogrammot nyom, így könnyen átvándorol a gyerekszobából a nappaliba vagy a nagyszülőkhöz.
Egyetlen szűrőkérdés rendelés előtt: ha a gyerek már tanárral tanul zongorázni, ugord át ezt a lépcsőt, mert billentésérzékeny billentyűkre lesz szükséged. Az F52 annak a gyereknek a helyes választása, aki magától, az iskolában vagy egy zenei szakkörön kezd.
Egyetlen ellenőriznivaló rendelés előtt: a 61 billentyű majdnem egyméternyi szélességet jelent, és az, hogy hol áll majd a hangszer, eldönti, hogy naponta használják-e, vagy egy hét után elpakolják. A „Hol legyen a szintetizátor” szakasz alaposan körbejárja a kérdést.
Szintetizátor billentésérzékeny billentyűkkel: a tanulás lépcsője
A „billentésérzékeny” (touch response) azt jelenti, hogy a szintetizátor nemcsak azt hallja meg, melyik billentyűt ütöd le, hanem azt is, milyen határozottan: finom érintésre halkan szól, erős leütésre hangosan. A zongora ugyanezt a kalapácsmechanikájával éri el, a szintetizátoron az eredmény elektronikus, könnyű billentyűkön születik. Nem ugyanaz a mozdulat, de pont ez a különbség az árnyalatokkal való játék és a lapos játék között. Attól a pillanattól, hogy a gyerek tanárral tanul, az árnyalatok a lecke részei. Az olyan alapmodelleken, mint az F52, egy hang mindig ugyanolyan erősen szól.
A javaslatunk itt a Yamaha PSR-E383: 61 billentésérzékeny billentyű, 650 hang, beépített tanulófunkciók és USB-csatlakozás a számítógéphez, tanuló- és felvevőalkalmazásokhoz. A sustain pedál külön vásárolható meg.
A webáruházban „hordozható billentyűzet” néven találod meg, de ez ugyanaz a hangszertípus, csak a technikai megnevezésével címkézve. Egyben ez a természetes biztonsági háló arra az esetre, ha a kezdő lépcső átmenetileg nem elérhető: többe kerül, viszont a billentésérzékeny billentyűk és a tanulófunkciók pontosan azok, amiket a tanulás kér, így kompromisszum nélkül lefedi a kezdő éveket. Ha az árugrás pillanatnyilag túl nagy, a tisztességes alternatíva megvárni, míg a kezdő modell újra készleten lesz, nem pedig egy szinttel lejjebb lépni.
A műszaki adatok, amelyek tényleg számítanak
A szintetizátorok adatlapjai tele vannak számokkal, amelyek fölöslegesen ijesztgetik az embert. Röviden: mi számít az elején, és mi nem:
A billentyűk mérete és száma az első számú szempont, fentebb ki is fejtettük: mini nagyjából 6 éves korig, utána 61 normál méretű billentyű.
A dinamika (touch response) a második szempont, de az órákon múlik, nem az életkoron: az első felfedezésekhez nem kell, attól a pillanattól viszont igen, hogy tanár kerül a képletbe.
A polifónia azt mutatja meg, hány hang szólhat egyszerre. A kezdő modellek 32-es polifóniája papíron kevésnek tűnik, a gyakorlatban viszont bőven lefedi mindazt, amit egy kezdő két kézzel játszik; az E383 48-ig megy fel, anélkül, hogy a különbség ezen a szinten érződne.
A hangok és a ritmusok száma a játékhoz hasznos, vásárlási érvnek viszont haszontalan: az, hogy 100 vagy 600 hang van-e, semmin nem változtat a tanulás első két évében. Ide tartoznak a világító billentyűk is – játéksegítség, nem módszer; a tanárok nem dolgoznak velük.
A tápellátás és a fejhallgató-csatlakozó: az útmutató minden modelljén van fejhallgató-csatlakozó, és mind működik elemről és hálózatról is. Csak két dolgot nézz meg. Az adapter a PSR-F52 és a PSR-E383 dobozában benne van, a PSS sorozathoz külön kell megvenni. A csatlakozó a PSS sorozaton és az F52-n 3,5 mm-es, az E383-on viszont 6,3 mm-es, oda tehát nagy jackes fejhallgató vagy átalakító kell.
Miért Yamaha mind a négy? Nem a saját polcunk iránti elfogultság. Egyszerűen ezek azok a modellek, amelyek a legkiegyensúlyozottabban fogynak nálunk a kezdő szintetizátorok kategóriájában. Más márkák is léteznek a kategóriában, és meg is találod őket a listában, itt viszont nem tudnánk őket ugyanilyen eladási múltra hivatkozva ajánlani.
Hol legyen a szintetizátor – az elfelejtett szempont
Erről szinte mindenki megfeledkezik egészen a kiszállítás napjáig: egy 61 billentyűs hangszer majdnem egy méter széles. Egy iskolás íróasztalán, a füzetek és a monitor mellett, csak elméletben fér el. Ha pedig a konyhaasztalon lakik, minden étkezés után el kell pakolni, és két hét múlva már elő sem kerül. A kéznél lévő hangszert használják; azt, amelyiket minden alkalommal össze kell készíteni – nem.
A gyakorlatban egy fix helyre van szükséged: egy elég széles asztalra vagy egy X-lábú állványra, amelyet a gyerek magasságára engedsz le, és ahogy nő, feljebb emelsz. Tegyél mellé egy stabil széket – ne a gurulós irodait, amelynek minden leüléskor máshol van a magassága. A magasság pedagógiai kérdés, nem pusztán kényelmi, mert a tanárok a kezdőknél a leggyakrabban éppen ezt javítják: ha a hangszer túl magasan van, a gyerek felhúzott csuklóval és összehúzott vállal játszik. Az egyszerű szabály az, hogy az alkar legyen közel párhuzamos a padlóval, amikor az ujjak a billentyűkön vannak, a talp pedig támaszkodjon meg a padlón.
Mennyibe kerül egy gyerek szintetizátor
Az útmutató mini billentyűs modelljei 25 000 Ft alatt maradnak. A kezdő lépcső, 61 normál méretű billentyűvel, 35 000 Ft körül van, és az adataink szerint ez a leggyakrabban megvásárolt lépcső. A billentésérzékeny billentyűs modell, amelyet itt ajánlunk, meghaladja a 70 000 Ft-ot, ennek a lépcsőnek pedig csak akkor van értelme, amikor az órák kérik. Fölötte a színpadi billentyűs hangszerek és a digitális zongorák kezdődnek – az más téma és más útmutató.
Bármelyik lépcsőnél tartasz, az elejétől tervezd a keretbe a kiegészítőket is: állványt és széket, egy fejhallgatót – ez egyik modell dobozában sincs benne –, a PSS sorozatnál pedig az adaptert is. Nem nagy összegek, de valósak – a csak a hangszerre méretezett keret pedig pontosan a kiszállítás napján bizonyul kevésnek.
Szintetizátor vagy digitális zongora?
A kérdés gyakran visszatér: „nem veszek inkább rögtön digitális zongorát?”. A gyakorlati szabály egyszerű. Ha a gyerek épp csak elindul, és még nem tudod, merre tart, a szintetizátor az okos húzás: kisebb költség, kíséret és hangok, amelyek életben tartják a játékot, ráadásul olyan könnyű, hogy bárhová magaddal viheted. A digitális zongora akkor válik a megfelelő választássá, amikor a gyerek már zongoratanárral dolgozik, mert onnantól a kalapácsmechanika és a 88 billentyű tényleg számít abban, ahogyan a kéz formálódik. Arra a szakaszra külön megírtuk a digitális zongorák útmutatóját.
Következő lépés
Ha egyetlen választ szeretnél: 6 éves kor alatt PSS-F30, 6–7 éves kortól PSR-F52, ha pedig már tanárral tanul, PSR-E383. Az útmutató összes modellje és az alternatíváik a kezdő szintetizátorok kategóriájában vannak, a legkisebbeknek szóló válogatást pedig a gyerekeknek szánt billentyűs hangszerek oldalán is összegyűjtöttük. Ha előbb a teljes képre vagy kíváncsi – vagyis arra, milyen hangszer illene hozzá, nem csak arra, melyik szintetizátor –, olvasd el az életkor szerinti gyerekhangszer-útmutatót. Ha pedig konkrét helyzeted van, írj nekünk: a gyerek életkora, jár-e órákra, a keret – és a saját gyerekedre szabott ajánlást kapsz, nem katalógust.
Gyakori kérdések
Hány billentyű legyen egy gyerek szintetizátorán?
Nagyjából 6 éves korig: 37 mini billentyű, a kis kézhez méretezve. 6–7 éves kortól: 61 normál méretű billentyű, azaz öt oktáv – ez az összes kezdő évre elég. A 88 billentyű az akusztikus és a digitális zongorák világa; egy kezdő szintetizátornál nincs mit kezdeni velük.
Mit jelentenek a billentésérzékeny billentyűk, és kellenek-e a gyereknek?
Azt, hogy a hang halkabban vagy hangosabban szól attól függően, milyen erősen ütöd le a billentyűt – pontosan úgy, mint a zongorán. Az első felfedezésekhez nem szükségesek; attól a pillanattól, hogy a gyerek tanárral tanul, igen, mert az árnyalatok a lecke részei. Konkrétan az itteni modellekből: a PSR-F52-nek nincs dinamikája, a PSR-E383-nak van.
Megéri először valami olcsót venni, hogy lássam, tetszik-e neki?
Ez a leggyakoribb kérdés, amit kapunk, és a válasz: nem, ha az „olcsó” egy billentyűsnek látszó játékot jelent. A rosszul szóló hangszer előbb fárasztja el a gyereket, mint hogy megszerethetné, tehát nem tesztel semmit. A helyes próbalépcső éppen az útmutató mini billentyűs modellje: annyiba kerül, mint egy jó játék, mégis igazi hangszer, és ha az érdeklődés beigazolódik, az ő játékhangszere marad azután is, hogy a házba megérkezik a nagy billentyűs szintetizátor.
A gyerek 5 éves. Vegyem rögtön a 61 billentyűs szintetizátort, hogy ne vásároljak kétszer?
Egyetlen dolgon múlik: most kezd-e órákra járni, vagy sem. Tanár nélkül 5 évesen a mini billentyű a jobb választás, mert a kéz nyújtózkodás nélkül éri át, és a hangszer az övé marad. Ha órákat kezd, válts rögtön a 61 normál méretű billentyűre, mert a tanár úgyis ezt fogja kérni, a mini méretet pedig nem lehet gyakorlással ellensúlyozni.
Szintetizátor vagy digitális zongora kezdésnek?
Az esetek többségében szintetizátor: kisebb költség, könnyen költözik, a kíséret és a hangok pedig a hangszer közelében tartják a gyereket. Ha a mögöttes kérdés az, hogy „nem veszítünk-e egy évet?”, a válasz: nem – a hangjegyek, a kéztartás és a kottaolvasás mindkét hangszeren ugyanaz, csak a billentyű ellenállása más. A digitális zongora akkor kerül képbe, amikor a tanár kéri.
Hány éves kortól játszhat egy gyerek szintetizátoron?
A szabad felfedezés nagyjából 3 éves kortól működik, mini billentyűkön. A normál méretű billentyűs hangszerhez a gyakorlati viszonyítási pont az iskolakezdés, 6–7 éves kor táján, mert ekkor éri át a kéz kényelmesen a megszokott szélességű billentyűt. Az órák külön kérdést jelentenek: azok döntik el, kellenek-e billentésérzékeny billentyűk is, nem azt, hány billentyűje legyen a hangszernek.
Működik a szintetizátor elemről? És a fejhallgató?
Az útmutató minden modellje működik elemről és hálózatról is. Az adapter csak a két PSR modell dobozában van benne; a PSS sorozathoz külön veszed meg, vagy készenlétben tartasz négy AA elemet. Fejhallgató-csatlakozója mind a négynek van, de nem mindegyiken ugyanolyan a jack: három a kicsi, 3,5 mm-es csatlakozót használja, az E383 a nagy, 6,3 mm-eset, hozzá tehát a fejhallgatóval együtt vegyél átalakítót is. Fejhallgató egyik modell dobozában sincs, úgyhogy vedd fel a listára, ha számít a csendes gyakorlás.
